Mit kell tudni az édes vízi halakról?
Az alábbiakban megismerheted mi jellemző a hazánkban legelterjedtebb vízi élőlényekre. Az édes vízi halak olyan élőlények, amelyek főként folyókban, tavakban és lagúnákban élnek. Ez a fajta élőhely kissé kicsi, de mégis elég tágas ahhoz, hogy kényelmesen elférjen benne rengeteg fajta hal. Speciális kopoltyúkkal rendelkeznek és testüket általában pikkelyek borítják, amelyek segítenek nekik szabályozni a testhőmérsékletüket. Evolúciójuk olyan téma, amelyről még mindig sok szakértő vitatkozik, mivel még nem ismert a pontos időpont, amikor az édesvízi halak története kezdődött.
A kezdetek óta apránként változott az ilyen halak felépítése, és különböző vizsgálatok és tanulmányok kimutatták, hogy anatómiájuk az évek során megváltozott. Ma már kisebb és változatosabb fajok léteznek, attól függően, hogy melyik családba tartoznak. Az édesvízi halak anatómiája attól függ, hogy milyen vízben fejlődnek. Mivel nem minden víz egyforma, egyes vizek sűrűbbek, mint mások, amihez az egyes halfajok apránként alkalmazkodnak. Testfelépítésük megegyezik a legtöbb gerinces állatéval, jellemzőik változhatnak attól függően, hogy melyik fajhoz tartoznak, testük fejből, törzsből vagy hasi részből és farokból áll.
A fejük „szerkezete” lehetővé teszik számukra, hogy a legnagyobb mennyiségű oxigént tárolják, és hogy megfelelően lélegezhessenek. Érdemes megemlíteni, hogy a törzsükben vagy hasukban található a legtöbb szervük, ahol egy pár uszony is látható, amelyek a lehető legnagyobb mozgékonyságot biztosítják számukra a vízben. A bőrük, mint más gerinceseké, különleges tulajdonságokkal bírnak. A legtöbb édesvízi halat pikkelyek borítják, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy ellenálljanak a különböző hőmérsékleti-változásoknak, amelyeknek folyamatosan ki vannak téve.
Édes vízi halak táplálkozási szokásai és szaporodásuk
A táplálkozásuk csak attól függ, hogy mi található az élőhelyükön, és azok milyen tápanyagokat biztosítanak számukra. Ennek köszönhető, hogy az édes vízi halak táplálkozási szokásai nagyon változatosak. Ez faj szerint is változhat, mivel sokféle család létezik, amelyek a vízben lévő különböző típusú táplálékokkal táplálkoznak, legyenek húsevők, növényevők is akár. A szaporodási minták nem különböznek, függetlenül attól, hogy milyen fajról beszélünk, akár édesvízi, akár sósvízi halakról van szó, a szaporodásuk ugyanaz. Ez bizonyos időközönként történik, ami lehet havonta vagy évente, a fajtól és a külső tényezőktől függően.
Legismertebb hazánkban előforduló édes vízi halak:
– ponty
– keszeg
– fogas
– harcsa
– csuka
– garda
S most nézzük meg egyesével, mit érdemes tudni a fentiekben listázott halfajokról!
Az ezerarcú ponty
A ponty eredetileg Ázsiából származik, de mára szerte a világban elterjedt. Sok különböző fajtája és változata ismert, például az ezüstponty, tükörponty vagy a magyar ponty. A pontyok élettartama akár 20 évig vagy annál hosszabb is lehet, bár a legtöbb példány nem él el ennyi ideig. Mindenevők, és sokféle táplálékot elfogyasztanak, beleértve az algákat, kis állatokat és növényi anyagokat is. Előnyben részesítik a lassú folyású vagy álló vizeket, mint például tavak, továbbá kedvelik a sáros vagy iszapos aljzatot. Sok horgász számára épp a ponty az egyik legkedveltebb célpont, mivel kihívást jelent kifogni, és a nagyobb példányok igazi trófeának számítanak.
A horgászok nem szeretik, mégis fontos szerep az övé – íme, a keszeg
A keszeg Európa-szerte sok helyen megtalálható az édesvizekben, beleértve Magyarországot is. A keszeg általában ezüstös testtel és sötét háttal rendelkezik. Teste oldalról lapított, kis méretű, 7-12 cm hosszúságú, bár néhány példány elérheti a 20 cm-t is. A keszegek a tiszta és oxigéndús vizeket kedvelik, így gyakran találhatók folyókban, patakokban és tavakban. Főként kis állatokkal, ízeltlábúakkal táplálkoznak, de elfogyasztanak némi növényi anyagot is. A keszeg nem rendelkezik jelentős gazdasági értékkel, mivel mérete miatt nem számít jelentős halászati célpontnak. Ugyanakkor fontos lehet a táplálékláncban, mivel eleségül szolgál más, nagyobb ragadozók számára.
Fogassüllő – a ragadozó
A fogas, vagy más néven süllő az édesvízi ragadozóhalak közé tartozik és a sügérfélék családjába tartozik. A fogas hosszúkás, ragadozóra jellemző testalkattal rendelkezik. Sötét oldalcsíkokkal díszített oldalai vannak, amelyek jellegzetes mintázatot alkotnak. Mérete változó, de egyes nagyobb példányok elérhetik vagy meghaladhatják a 1 méteres hosszúságot is. A legtöbb felnőtt példány 40-80 cm közötti. A fogas a tiszta, viszonylag hideg vizeket kedveli. Gyakran található mélyebb vízrétegekben, ahol a zsákmányára vár. Ragadozóként kisebb halakkal táplálkozik, de elfogyaszt rovarokat és más állati eredetű táplálékot is. Jelentős gazdasági értéke van. Kiváló ízű húsa miatt sokan fogyasztják, és nagyra értékelik a halászatban.
Harcsa – az igazi nagyhal
A harcsa Európa legnagyobb édesvízi hala, amely a harcsafélék családjába tartozik. A harcsa jellegzetes, hosszúkás testű és nagy fejű hal. Testén nincsenek pikkelyek, bőre sima és csúszós. Hosszú bajuszai vannak, amelyeket az érzékelésre és a zsákmány keresésére használ. Rendkívül nagyra nőhet. Míg az átlagos méretű egyedek 50-150 cm hosszúak, egyes nagyobb példányok elérhetik vagy meghaladhatják a 2,5-3 méteres hosszúságot és a 100 kg-ot is! A harcsa a mélyebb, lassú folyású vizeket kedveli. Gyakran található folyókban, tavakban, ahol a zsákmányára vár. A harcsa mindenevő, de főként ragadozóként viselkedik. Kisebb halakat, rovarokat, vízi madarakat és más állatokat is elfogyaszt. Húsa ízletes, így sok országban halászati célpontnak számít. Emellett a nagy mérete miatt a horgászok körében is népszerű.
A horgászok a csukára is szívesen pályáznak, nem véletlenül
A csuka ragadozó édesvízi hal, amely az északi félteke mérsékelt övezetében található meg. Hosszú, keskeny testalkattal és karakteres, hosszú fejjel rendelkezik. Oldalán gyakran láthatók sötét foltok vagy csíkok. A csuka elérheti a 100-150 cm-es hosszúságot is, bár az átlagos méretű egyedek 50-80 cm közöttiek. A súlya akár 15-20 kg-ra is nőhet. A csuka az állóvizeket, a tavakat és a lassú folyású folyókat kedveli. Sűrű növényzettel borított területeken gyakran elrejtőzik, ahonnan váratlanul támad a zsákmányára. A horgászok körében nagyon népszerű, mivel agresszív és harcos természetű halról van szó. Gasztronómiai szempontból is közkedvelt, ugyanis nagyon finom a húsa.
Garda – már idehaza is
A garda különleges megjelenésű, lapos oldalú édesvízi hal, amely főként a Duna és mellékfolyóinak alsó szakaszán, valamint a Fekete-tenger édesvízi területein található meg. Az elmúlt években a Balatonban is megjelent. Általában 20-40 cm hosszúság közötti, de nagyobb példányai elérhetik az 50 cm-t is. Főként nagyobb folyókban és tavakban él, ahol a sekély, növényekkel borított területeket kedveli. Kisebb állatokkal, ízeltlábúakkal táplálkozik. Nem rendelkezik különösebb gazdasági értékkel, mivel nem gyakori célpontja a kereskedelmi halászatnak. Horgászok között sem kifejezetten népszerű.